Fogkő és lepedék

Mi a fogkő és hogyan alakul ki?

A fogkő a dentális plakk – lepedék mineralizációjával alakul ki. Ha nem mosunk alaposan fogat a fogfelszíneken marad a lepedék, mely a nyálból felveszi az ásványi anyagokat, azaz mineralizálódni fog és megkeményedik. Tehát a fogkő nem más mint a megkeményedett lepedék a szájban.

Fogkő eltávolítás
Fogkő eltávolítás előtt és után

Dentális plakk – lepedék

Dentális biofilmnek nevezzük a fogakon keletkező vékony filmszerű képződményt, mely fogmosás után keletkezik amint a fogak felszínét nyál éri. A biofilmből alakul ki a dentális plakk (lepedék), úgy hogy különböző baktériumok egymáshoz tapadva kolóniákat alkotnak és hozzátapadnak ehhez a vékony réteghez a fogon. Baktériumok lehetnek pathogén vagy nem pathogén baktériumok. A pathogén baktériumok segítik elő a fogszuvasodás képződést.

Amikor nem mosunk fogat, ez a réteg újjabb és újjabb baktériumok tapadásával vastagszik meg. Ez a plakk érése. A plakkban a baktériumokon kívül más anyagok is előfordulnak, pl. szénhidrátok. A szájunkban előforduló baktériumok bontják le a cukrokat, amelyek következtében savak keletkeznek. Ez nagyban hozzájárul a fogszuvasodáshoz és más szájüregi betegséghez.

A dentális plakknak két formája van elhelyezkedés szerint:

  • ínyszél feletti és
  • ínyszél alatti plakk.

Az ínyszél felett vagy supragingivális plakk fogmosással könnyen eltávolítható, míg az ínyszél alatti azaz subgingivális plakk előfordulása esetében szükségünk lehet speciális tisztító módszerekre ill. fogorvos segítségére.

A fogak koronai felszínén, azaz supragingiválisan kettő helyet különböztetünk meg:

  • sima felszíneket – ezek könnyen tisztíthatóak fogkefével és
  • nehezen tisztítható felszíneket – ilyenek a fogközök, a hátul lévő fogak leghátsó felszínei, a rágófogak barázdái

Vannak tényezők amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a lepedék – plakk könnyebben feltapadjon a fogfelszínre – ezek a plakkretentív tényezők. Pl.: rossz széli záródású tömések, érdes felszínű tömések, letört fogszél, ínyvisszahúzódás esetén szabaddá vált fognyakfelszín.

Fogkő jellemzése

Fogkőnek kettő típusa van:

  • íny feletti és
  • íny alatti.

A fogkő állaga kezdetben puha és könnyen eltávolítható, érése során viszont mineralizálódik és keményebb, sötétebb színűvé alakul. Ennek felszínén állandóan friss és aktív baktérium kolóniák helyezkednek el, ami hozzájárul az ínygyulladás kialakulásához és fennállásához, ami fogágybetegséghez vezet hosszútávon.

A fogkőképződés kialakulása nem csak a fogazat mechanikai tisztítás elmaradásának oka. Vannak szerzett és genetikai tényezők is melyek befolyásolhatják.

A fogkő kialakul a szájban elhelyezett pótlások (koronák, hidak) és tömések felszínén is.

Fogkő megelőzése

A dentális plakk kialakulását – érését mechanikailag fogmosással tudjuk megakadályozni. A helyes fogmosáson kívül fontos a fogközök tisztítása fogselyemmel (kisebb fogközök), ill. fogköztisztító kefével – interdentális kefével (nagyobb fogközök, fogágybetegeknél). A fix pótlások, hidak alatt ún. superflosst használjunk – ez hasonló a fogselyemhez. Ezek után pedig szájöblítő használata ajánlott, legalább napi 1x, este.

Fogselyem használata

Tépjünk le akkora hosszúságú (kb 15-20cm) fogselymet amelyet könnyen a két mutatóujjunkra tudunk csavarni úgy hogy azok fixen álljanak amikor a fogaink közé helyezzük azt. Minden fogközbe 2x kell behelyezni a fogselymet. Először húzzuk enyhén az íny alá, feszítsük a fog felszínéhez U-alakban majd így tartva húzzuk lefelé végig a fog felszínét simítva. Ezután láthatjuk, hogy a fogselymen van e lepedék. Tisztítsuk le vagy használjuk ettől távolabbi részét a selyemnek, majd rakjuk vissza ugyanabba a fogközbe, csak most a másik fog felé képezzük az U-alakot és úgy húzzuk végig a fogfelszínen lefelé. Ezután folytathatjuk a következő fogközben. Hátsó fogközöknél a középső ujjuk segíthet a behelyezésben.

Fogselymezés
Fogselymezés

Nagyon fontos a fogselyem napi használata!

Fogkő eltávolítása

Amennyiben az utolsó fél évben nem voltunk fogorvosnál, nagy a valószínűsége, hogy fogkő képződött a szájunkban. Ha ezt észrevettük ne próbáljuk meg otthoni eszközökkel eltávolítani azt, mert megsérthetjük a fogzománcot illetve az ínyt. A fogkő eltávolítást mindenképp bízza szakemberre. Ilyenkor alapos vizsgálat és állapotfelmérés után ultrahangos vagy kézi eszközökkel eltávolításra kerül a fogkő, amelyet a fogfelszínek polírozása követ.

Amennyiben kérdése van, forduljon bizalommal hozzám.

Milyen hatással van a dohányzás a szájüregünk egészségére?

A munkám során sok olyan pácienssel találkozom, akik kórtörténetében (anamnézisében) szerepel a dohányzás. Nagyon fontosnak tartom a dohányzás fontosságának kiemelését az első találkozás alkalmával. Szükségesnek tartom a következményekről való tájékoztatást, hiszen sokan nem tudják milyen hatással vannak saját és környezetük egészségére.

Amikor megkérdem, miért dohányoznak, általában nem tudják rá a választ és csak mentegetőznek. Úgy gondolom nem tisztségem eldönteni mások helyett mit csinálnak a saját egészségükkel, de őszintén megmondom: a legrosszabb káros szenvedélynek tartom a cigarettát.

A szájvizsgálat során, még ha nem is tudom a páciensről, hogy dohányzik, fény derül erre, hiszen számos jel árulkodik erről:

  • elszíneződött fogak
  • rossz, “füstös” lehellet
  • sárga fogak és körmök
  • sötét pigmentáció az ínyen
  • rossz sebgyógyulás
  • duzzadt, vérző íny
  • rossz szájhigiéne
  • fokozott fogkőképződési hajlam és ezálltal fokozott plakk rentenció (lepedék felrakódás)
Dohányzó nő sárga fogakkal
Dohányzó nő sárga fogakkal

Mi található a cigarettában?

Számos káros, rákkeltő vegyület (több ezer) van a cigarettában, amelyek közül csak párat említenék: aceton, bután, DDT, ammónia, benzol. A kátrány súlyosan károsítja a tüdőt, csökkentve annak légzőfelületét. A felszabaduló szénmonoxid nemcsak magunkra hanem környezetünkre is kifejti rossz hatását. Ezt nevezzük passzív dohányzásnak. Ha azt hisszük, hogy gyerekeinkre vagy más családtagjainkra nem vagyunk rossz hatással a dohányzással akkor tévúton járunk. Ezzel növeljük a rizikóját a szájüregi-, nyelv-, gége-, tüdő-, és egyéb daganatos megbetegedés előfordulásának.

Hova vezet mindez?

A dohányzás érszűkületet okoz, ami szívinfarktushoz vezet. Viszont nemcsak a szívben, hanem a szájban is rossz hatással van az erekre és a fogágyra. Fokozódik a fogkőképződés, ezáltal a lepedék is könnyebben felrakódik a fogakra. Ez ínygyulladáshoz vezet, ami nem orvosolva fogágygyulladáshoz vezet. Elszaporodnak az ún. anaerob parodontopathogén baktériumok, amik tovább rontják a vérkeringést, és fogágypusztulást okoznak. Az íny és fog közt tasakok jönnek létre, mely a csontpusztulás eredménye. A fokozott csontlebontódás foglazulást majd fogelvesztést eredményez. Egy dohányos csontszintje 10-15 évvel idősebb nem dohányzó páciens csontszintjének felel meg.

Sorolhatnám még az ellenérveket, de nem teszem. Arra kérem a kedves pácienseket, hogy legalább kezelés előtt ne dohányozzanak, illetve ha segítségre van szükségük a leszokáshoz, bátran kérjenek tanácsot tőlem vagy más szakembertől.